A Debreceni Törvényszék Katonai Tanácsa 2024. november 13-án hozott ítéletet egy fogvatartott bántalmazásával kapcsolatos ügyben. Az eset 2022 augusztusában történt a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Büntetés-végrehajtási Intézetben, ahol hét börtönalkalmazott – köztük egy százados biztonsági tiszt, körletfelügyelők, egy biztonsági felügyelő és egy szakápoló – került a vádlottak padjára.
Az ügy előzménye, hogy egy fogvatartott rosszullétet jelzett a börtön 407-es zárkájában. A riasztott szakápoló a vizsgálat után megállapította, hogy a rab csak szimulál, amit közölt is vele. Erre a fogvatartott feldühödött és olyan erővel ütötte meg az egyik körletfelügyelőt, hogy annak eltört az orra. A támadás miatt a börtönőrök megbilincselték a rabot, és megkezdték átszállítását az egészségügyi körletre.
Az ügyészség szerint az odavezető úton a vádlottak súlyosan bántalmazták a fogvatartottat: állításuk szerint szándékosan verték a fejét a falba és a csempébe. A vádlottak azonban tagadták a bűncselekmény elkövetését, a sértett pedig csak részben emlékezett a történtekre. A tanúk vallomásai szerint a fogvatartott már korábban is “érdekes” magatartást tanúsított, és egyértelmű célja volt, hogy az egészségügyi körletre kerüljön.
A bíróság döntésében kulcsszerepet játszottak a biztonsági kamerák felvételei, amelyeket azonban jelentősen másként értékelt, mint az ügyészség. A bíróság szerint a felvételeken az látszik, hogy a vádlottak alig tudták megtartani a folyamatosan ellenálló fogvatartottat, sőt, az egyik börtönőr kifejezetten azért állt a falhoz, hogy megvédje a rabot az esetleges sérülésektől. Egy másik, lépcsőházban készült felvételen az ügyészség azt látta, hogy a vádlottak a csempébe verik a sértett fejét, míg a bíróság szerint valójában az egyik vádlott megbotlott a rab ellenállása miatt, a másik pedig hozzá sem ért a sértetthez. Egy vasajtónál történt eseményeket is eltérően ítéltek meg: a bíróság szerint az őrök még ki is támasztották az ajtót, nehogy a fogvatartott beverje a fejét.
A bíróság azonban több jogsértő cselekedetet is megállapított: a másodrendű vádlott szándékosan fejbe rúgta a sértettet, a hatodrendű vádlott a bilincselés közben szándékosan a hátára lépett, a harmadrendű vádlott pedig a már megbilincselt és földön fekvő fogvatartott lábára lépett rá. A bíróság szerint bár az erőszak alkalmazása – tekintettel a korábbi támadásra és az együttműködés megtagadására – jogszerű volt, ezek a cselekmények már indokolatlannak minősültek.
Az ítélet szerint az elsőrendű vádlott százados elöljárói intézkedés elmulasztásának vétségében bűnös, amiért nem lépett közbe, amikor látta, hogy az egyik vádlott rálép a sértett lábára – ezért 300 ezer forint pénzbüntetésre ítélték. A másodrendű vádlottat folytatólagosan elkövetett bántalmazás miatt egy év börtönbüntetésre ítélték, amelynek végrehajtását három évre felfüggesztették. Két körletfelügyelő megrovással megúszta a bántalmazást, a hatodrendű vádlott pedig 200 ezer forint pénzbüntetést kapott.
A vádlottak egy része fellebbezett az ítélet ellen, míg mások tudomásul vették azt. Az elsőrendű vádlott és az ügyész három nap gondolkodási időt kért, így az ítéletek még nem jogerősek. Az ügy a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa előtt folytatódik. A sértett fogvatartottat egyébként a Miskolci Járásbíróság korábban hivatalos személy elleni erőszak miatt jogerősen három év börtönbüntetésre ítélte az őr bántalmazása miatt.
Képünk illusztráció
Ha szeretne tájékozott és jól értesült lenni, de messzire elkerülné a propagandát, iratkozzon fel hírlevelünkre! Amennyiben szívesen lenne a támogatónk, kattintson ide és csatlakozzon adománygyűjtésünkhöz!
